FRANK FRIGYES

(1890-1976)

festő

1908-1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank, Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank, 1908-1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar; 1911-1914: müncheni Akadémia, mestere: Angelo Jank. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Benczúr Társaságnak, a Munkácsy Céhnek, a Képzőművészek Egyesületének, a Magyar Arcképfestők Társaságának. Portrékat (nagy számban feleségéről), enteriőröket, táj- és városképeket, virágcsendéleteket festett. 1911-től szerepeltek alkotásai elsősorban a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon reprezentatív kiállításain. Az I. világháború utolsó éveiben hadifestőként dolgozott. 1925-ben Olaszországban járt tanulmányúton, 1926-1927-ben Párizsban élt. 1929 és 1936 között Mártélyon töltötte a nyarakat. Művészetének korszakait a képek uralkodó színei alapján maga a festő nevezte el. Korai, müncheni korszaka után a 20-as évek elejétől fehér alaptónusú képeket festett. Párizsi tartózkodása alatt a fauve-izmus és a francia expresszionizmus hatott művészetére, festményei színesebbé váltak. Mártélyi korszakában képei expresszívebbek lettek. Az 1933-1939 közötti, a fátyolos színharmóniák miatt rózsaszín periódusnak nevezett korszakában festett képein a korábbi pasztózus festésmódot lazúros festésmód váltotta fel. 1940-1946 között hidegebb színeket használt, szigorú kompozíciójú, tragikus hangvételű művein a kék szín dominált. 1947 és 1958 között, a német expresszionizmus hatását feldolgozó, feszültséggel teli alkotásai a sötét, mély tónusú színekről elnevezett barna korszakba tartoztak. Az 1960-as években az expresszivitás és a konstrukció szintézisére törekedett, színvilága elevenné, dinamikussá vált. A 70-es évekre ecsetkezelése zaklatottabb, a képek színhatása világosabb lett.

Egyéni kiállítások

1913 • Nemzeti Szalon, Budapest [Gyömrői Sándor Józseffel]
1927 • Galerie Bernheim Jeune, Párizs
1933 • Fränkel Szalon, Szépművészeti Kiállítások helyisége
1935, 1944 • Tamás Galéria, Budapest
1958, 1968 • Csók Galéria, Budapest
1964 • Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Hevesi Sándor Művelődési Ház, Nagykanizsa • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1972 • Művelődési Központ, Nyírbátor
1973 • Műcsarnok, Budapest • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
1976 • Déri Múzeum, Debrecen
1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1984 • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
1991 • Vigadó Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

1913 • Őszi Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal)
1914 • Neue Sezession, München
1921 • Magyar művészeti kiállítás, Amszterdam • Hága
1922 • Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 60 éves jubiluemi kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Stockholm • XIII. Velencei Biennálé, Velence
1923 • Csoportos kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (nagyobb anyaggal)
1924 • Magyar művészeti kiállítás, Bécs
1925 • a Benczúr Társaság kiállítása, régi Műcsarnok, Budapest (nagyobb anyaggal) • Magyar művészeti kiállítás, Berlin
1926 • Société des Artistes Français, Párizs • Salon d’Automne, Párizs • XV. Velencei Biennálé, Velence
1927 • a Benczúr Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Salon d’Automne, Párizs;Nemzetközi kiállítás, Bordeaux; XCIII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (nagyobb anyaggal)
1928-tól • a Munkácsy Céh kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • Magyar művészeti kiállítás, Genf • Zürich • Oslo • Világkiállítás, Barcelona
1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence
1930-tól • az Új Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1931 • Magyar művészeti kiállítás, Nürnberg
1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence
1933-tól • Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1935: Világkiállítás, Brüsszel
1936 • Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 75 éves jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1941-től • Képzőművészek Új Társasága kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1951-től • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1958 • Kortárs magyar festészeti, grafikai, szobrászati kiállítás, Zaal Wynen, Antwerpen
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962-től • Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1965-től • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1974 • VI. Festészeti Triennálé, Cagnes-sur-Mer (FR)
1979 • A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest

Művek közgyűjteményekben

Déri Múzeum, Debrecen
Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Irodalom

M. Heil Olga: Frank Frigyes, Budapest, 1972
Gelencsér Éva: Frank Frigyes. Budapest, 1987.
Gelencsér Rothman Éva.: (katalógus bevezető tanulmánya, Vigadó Galéria, Budapest 1991).
(forrás: www. artportal.hu)

Díjak

1913: elismerő oklevél, München, Akadémia; 1914: bronz érem, München, Akadémia; 1915: Harkányi Frigyes-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán; 1916: Halmos Izidor-díj a Műcsarnok Téli Tárlatán; 1920: kitüntető oklevél; 1924: a Lipótvárosi Kaszinó díja; 1926: Mention Honorable, Société des Artistes Français, Párizs; 1927: Diplôme d’Honneur, Nemzetközi kiállítás, Bordeaux; 1935: Diplôme Commémoratif, Világkiállítás, Brüsszel; 1961: Csók István emlékérem; 1965: Munkácsy-díj; 1969: érdemes művész; 1974: a Festészeti Triennále díja, Cagnes-sur-Mer (FR); 1975: kiváló művész; a Munka Érdemrend arany fokozata.