Herman Lipót

1901-ben iratkozott be a Mintarajziskolába, ahol Balló Ede, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar volt a tanára. 1905-ben Asbénél tanult Münchenben. 1908-tól ismét a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait. 1918: Erzsébetvárosi Kaszinó díja, Műcsarnok, Budapest; 1929: Világkiállítás aranyérme, Barcelona; 1952: Munkácsy-díj; 1954: Szocialista Munkáért Érdemérem; 1969: Munka Érdemrend arany fokozata. A Magyar Arcképfestők Társasága, a Munkácsy Céh és a Szinyei Társaság tagja volt. Ez utóbbi ügyvezető igazgatói tisztét is betöltötte. 1919-ben a Képző- és Iparművészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökévé választották. 1951-től a Művészeti Dolgozók Szakszervezete Képző- és Iparművészeti tagozatának elnöke volt. 1909-1910 között Berlinben dolgozott. Falus Elekkel plakátokat tervezett és könyvillusztrációkat készített. 1910-ben hazatért, s részt vett a kecskeméti művésztelep alapításában. 1911-ben Párizsba ment. 1912-ben Budapesten telepedett le. 1914-ben Olaszországban volt tanulmányúton, majd a kecskeméti művésztelepen dolgozott, ahonnan bevonult katonának. A Császári és Királyi Főhadiszállás festője lett, később ezred-festőként Prágába helyezték. 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapítója volt. 1921-ben Németországban volt tanulmányúton, főként Münchenben és Nürnbergben dolgozott. Ebben az évben jelent meg Budapesten rajzalbuma Lehel Ferenc bevezetőjével. 1923-tól rendszeresen festett a Balatonnál. 1925-ben Hollandiában, 1931-ben Olaszországban járt tanulmányúton. 1930-ban Párizsban és Münchenben tartózkodott. 1929-ben a szentendrei szabadiskolában tanított. A II. világháború után Zsennyén, Sárospatakon, Nagymaroson, Szolnokon alkotott. 1980-ban hagyatéka a gyöngyösi Mátra Múzeumba került. Alkotásai 1903-tól szerepeltek jelentős országos kiállításokon, a magyar művészetet bemutató reprezentatív külföldi tárlatokon. Portrékat, tájképeket, csendéleteket, mitológiai és allegorikus jeleneteket, tájképi környezetben ábrázolt aktokat festett. Kompozíciói barokkosak, színei sötétek. Kecskeméti tartózkodása után kezdett tájképeket festeni. A 20-as évek elejétől megváltozott stílusa. Festésmódja oldottabb, könnyedebb lett, a színek kivilágosodtak. Portréi, derűs hangulatú balatoni, szentendrei tájai, életörömtől duzzadó aktjai dekoratívabbak korábbi műveinél. A 30-as években romantikus tájképeket, idilli jeleneteket festett. 1945 után korábbi témái mellett számos arcképet alkotott művésztársairól, közéleti személyiségekről. Pályája kezdetétől sok karikatúrát rajzolt, melyek a XX. sz. első évtizedében a Borsszem Jankóban és a Kakas Mártonban, majd a 10-es években a Vasárnapi Ujságban, a 30-as években a Pesti Naplóban jelentek meg. Művészeti írásait a 20-as évek végétől a Pesti Napló, a Magyar Művészet és a Színházi Élet közölte. 1928-1946 között a Szinyei Társaság kiállításait, Ernst Lajos halála után az Ernst Múzeum tárlatait rendezte.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1913 • VI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1946 • Bibliotheca Officina
1949 • Fészek Klub, Budapest
1954 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.)
1959 • Csók Galéria, Budapest (kat.) • Képcsarnok, Szeged
1974 • Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Herman Ottó Múzeum Képtára, Miskolc
1980 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Mátra Múzeum, Gyöngyös (állandó kiállítás)
1981, 1984 • Gyöngyösi Galéria, Gyöngyös.

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1903-tól • az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításai, Műcsarnok, Budapest
1910 • Könyves Kálmán Szalon
1913 • XIII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1920 • XLI. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1921, 1922 • Ernst Múzeum, Budapest
1922-től • a Szinyei Társaság művésztagjainak kiállításai, Ernst Múzeum, Budapest és Nemzeti Szalon, Budapest
1924 • Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Bécs
1925 • Magyar művészeti kiállítás, London
1928-tól • a Munkácsy Céh kiállításai, Ernst Múzeum és Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • CVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar művészeti kiállítás, Nürnberg, Stockholm, Göteborg stb.
1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence; Szentendrei festők kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1931 • Ernst Múzeum, Budapest
1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence
1935 • A Szinyei Társaság reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1936 • CLVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1940-től • Magyar Művészetért, Műcsarnok és régi Műcsarnok, Budapest
1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • A szolnoki művésztelep jubileumi kiállítása,Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.

Irodalom

Irodalom
BÁLINT A.: ~, Nyugat, 1913. január 16.
BÁLINT R.: ~, a KÉVE Könyve, Budapest, 1913
LÁZÁR B.: (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, Budapest, 1913)
BÁLINT A.: ~ rajzai, Nyugat, 1921. december 1.
LEHEL F.: ~ rajzai, Budapest, 1921
EISLER M. J.: ~ művészete, Magyar Művészet, 1929/4.
FARKAS Z. : ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Nyugat, 1929. december 1.
PÉRELY I.: Magyar Újságrajzoló Művészek Könyve, Budapest, 1930
D. FEHÉR ZS.: ~ művészete (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, Budapest, 1954)
LENGYEL G.: ~ról (kat., bev. tan., Csók Galéria, Budapest, 1959)
LENGYEL G.: A nyolcvanéves ~nál, Művészet, 1964/6.
PEREHÁZI G.: ~, Művészet, 1972/7.
POGÁNY Ö. G.: ~ emlékkiállítása a Szolnoki Galériában, Jászkunság, 1974/10.
DEMÉNY J.: Bartók “piktor” földije: ~, Dunatáj, 1984/1.
MRAVIK L.: Pascin Magyarországon, Művészettörténeti Értesítő, 1991/1-2.